A Balatonfelvidéki borvidéket nem egyedül a megkülönböztetésre érdemes, ellenõrzött eredetû borainak sajátosságai, hanem a bennük is megtestesülõ természeti környezetének, történelmének, kulturális hagyományainak egyedisége együtt teszik különösen figyelemre méltóvá, Európa kellõs közepén. Mint Eötvös Károly írja: “A Balaton és Bakony ez a két fönséges természeti tünemény egymást öleli át, egymásra árasztja fényét és sugarát, hagyományait, költészetét.” A Balatonfelvidéki borvidék szõlõhegyei pedig értékes gyöngyfüzérként mindenhol ott sorakoznak, ahol e két csodálatos tájegység ölelkezik. Apáról-fiúra szálló õsi intelem: ” A hegyek büszke magasán hagyjátok meg a magyar szõlõt! Szûrjetek a magasban olyan bort, amilyen isteneknek, királyoknak, igaz embereknek való, ünnepet nyújtó italként!” A borvidéken csillog Európa legnagyobb melegvizû tava, Hévíz. A másik végén egy olyan bõvizû ásványvízforrás tör fel a föld mélyébõl, melyet már Pannónia római lakói is kedveltek. Tehát a természet a mértékletesen fogyasztott Balaton-felvidéki bor egészséget erõsítõ kedvezõ hatását további több, egészséget õrzõ, természetes értékkel is kiegészíti.
Ami a természeti környezetet illeti, a borvidék keletibb fele mállékony, ezért a talajt ásványi anyagokban különösen gazdaggá tevõ vulkáni kõzetekre, a nyugatibb fele dolomitra alapozott barna erdõtalajokkal borított. A Balaton-parthoz hol lenyúló, hol attól néhány kilométerrel hátrébbhúzódó, meredek profilú dombsorok védett tájékain különleges, a szõlõknek nagyon kedvezõ mikroklímák alakultak ki. Egyedülálló éghajlati adottságokat teremt a borok termeléséhez az is, hogy a borvidék minden fontos szõlõhegye hatalmas erdõrengeteg környezetébe ágyazott. Ezért a nyári napok mediterrán ízû melegét estétõl- a Balaton felé lengedezõ éjszakai szellõ hatására- hûvös erdei levegõ váltja fel a szõlõsorok között. A nappalok melege tüzessé, testessé, az éjszakai hûvösség különlegesen gyümölcsössé, szépsavúvá, harmonikussá varázsolják a vidék érett szõlõbõl született, ellenõrzött minõségû borait. Az egész borvidék a Balatonfelvidéki Nemzeti Park része, ezért is csak nagyon környezetbarát módon termelhetõ a szõlõ és a bora. A táj mítosza rabul-ejtõ:
A régészeket és a történészeket is meglepte- a föld mélyébõl kiásott leletek és a történelmi feljegyzések által tanúsítottan- a kultúrák egymásba növõ folyamatossága, a békés uralomváltások sorozata 3000 éven át. A földmûvelés eredete itt is régebbi, 6 évezredes és ebben 2200 éve megszakítatlan, fontos helyet foglal el a szõlõmûvelés, a borkultúra. A hagyományok tehát rendkívül milyen gyökereznek:
Ez az a magyar borvidék, ahol régészeti leletek és a Balaton-fenék pollen üledékei dokumentálják a kelta szõlõtermesztést, annak folyamatosságát a római uralom idején, sõt a népvándorlás teljes idõszakában. Ez azért is fontos adat, mert ha a borvidék kelta-, római- és középkori lelõ- és lakóhelyeit összevetjük a mával, az a figyelemreméltó bizonyosság derül ki, hogy valamennyi megegyezik valamelyik mostani településsel vagy majorsággal. Az is kiderül, hogy több mint két évezreden át ugyanott voltak a kulturális és hatalmi központok, ahol most. A vidéken a honfoglaló magyarok egyik török eredetû törzse telepedett le. Érdekesen cseng ezzel össze az, hogy az õsi magyar szõlészeti és borászati szakszavak jelentõs része ó- török eredetû. Ezt a törzset a honfoglalók papi és jogi fejedelme, a horka vezette. Õ celebrálta a két törzset egy nemzetté egyesítõ vérszerzõdést is, ami egy boráldás volt. A székhelyét is a borvidék területén választotta meg, a Káli- medencében. Itt tehát a hozott magyar, az örökölt római és a térítõk által tanított nyugati technológia közvetlenül ötvözõdött.
A borvidék három jól körülhatárolható körzetre tagolt:
1. Káli körzet, amely teljes területén vulkáni kõzet a fontos talajalakító elem: Monostorapáti, Hegyesd, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Köveskál, Balatonhenye.
2. Balatonederics - Lesencei Körzet, amelyet a Keszthelyi hegység keleti felének dolomit alapú kõzetei jellemzik: Balatonederics, Lesenceistvánd, Lesencefalu, Lesencetomaj, Nemesvita. De Sáska és Zalahaláp már vulkáni.
3. Cserszeg - Rezi körzet, a Keszthelyi dolomit hegység déli és nyugati fele: Balatongyörök, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz - Egregy, Rezi, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Sümeg, Csabrendek.
A borvidék legfontosabb szõlõfajtái: Olaszrizling, Szürkebarát, Zöldveltelini, Zenit, Chardonnay, Rizlingszilváni, Tramini, Muskotály fajták.
Fontos tudni: A borvidék borait 40 éven át más borvidékek borainak javítására használták. Így az egykori nagy hírnév elfelejtõdött. 5-6 éve indult újra az önálló bortermelés, nagyrészt kis és közepes méretû szõlõbirtokra alapozottan. Az eredetiséget ma már a bortörvény is nagyon szigorúan védi.
Ha a tájjal ismerkedõ túrázó, az itt nyaraló vendég a bor és felszolgálójának igényes minõségét nem érzékeli, biztos lehet benne, hogy nem itt termett borral, nem itteni boreladóval találkozott. Hagyja ott a rossz bort, a méltatlan borárust és menjen tovább tõle!
Érdemes megkeresni a borvidéken a valódit, könnyen lehet találni. Egyre többet. Az itteni emberek nyíltszívûek és a bortermelést becsületbeli ügynek tekintik. Még sajnos nincsenek általában szem elõtt, de mindent elkövetnek a régi jó hírnév visszaszerzése érdekében.
Recent Comments