Bakonybél 1473 lakosú észak-bakonyi község, Zirctől nyugatra, 17 kilométerre fekszik a Som-hegy aljában. Bakonybél története szorosan összefonódott a bencés apátságéval, amelyet 1018-ban Szent István alapított. Az Árpádok korában jelentős szellemi központ volt, a török időkben azonban fokozatosan pusztulásnak indult. A XVIII. század végén pedig németekkel telepítettek le a faluban. 1815-1859 között messze földön híres üveghuta működött a Bakonybélhez tartozó Somhegypusztán. A település a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet területén fekvő igen kedvelt kirándulóhely. Szépsége a természetrajongók ezreit vonzza az év minden szakaszában.
A festői környezet mellett építészeti kincse bencés templom és kolostor. Az épületegyüttest Szent István alapította. A Szent Móric tiszteletére emelt együttes felépítése a király sógora, Boldog Günther nevéhez fűződik. Itt remetéskedett 1023-1030 között Szent Gellért, Szent Imre herceg nevelője, mielőtt csanádi püspök lett. A kolostor és a templom a XV. századtól kezdve fokozatosan pusztult. A XVIII. században újra felépítették: 1724-ben indult meg a kolostor építése, 1750-1782 között készült el a barokk templom. Az egyszerű épület homlokzata mellett jobbra áll a torony; szentélye félköríves. Belső tere egyhajós. Oltárképét Dorfmeister István festette 1779-ben. Szép a templom barokk és rokokó stílusú berendezése. A templomhoz csatlakozó egykori bencés kolostor parkja ma arborétum.
A Néprajzi Múzeumban a helyi faszerszám-készítés emlékei találhatóak. A település a régi időktől napjainkig a bakonyi fafaragás központja.

Bakonynána 1010 lakosú község Zirctől 14 kilométerre, keletre fekszik. A helységtől 2 kilométerre található a „Római fürdő”-vízesesés.

Bakonyoszlop 555 lakosú község Zirctől 17 kilométerre, északkeletre fekszik. Oszlop nevét 1392-ben említik először oklevélben.
A római katolikus templom 1743-ban, barokk stílusban épült. A falu kőből készült fatornyos temploma alatti kriptában  nyugszanak az Esterházy család tagjai.
Az Esterházy-kastély XVII. Századi alkotás.

Bakonyszentkirály 973 lakosú község Zirctől 15 kilométerre, északra fekszik a Bakony vadregényes dombjainak ölelésében. Nevével először a XIV. századi oklevelekben találkozunk. A korai középkorban a falu a királyi birtokhoz tartozott. A mai település két falu (Német- és Magyarszentkirály) egyesítésével 1926-ban alakult ki.
A barokk stílusú református templom 1799-ben épült. A parókia udvarán ma is látható a középkori templom szentélyének maradványa.
Az 1996-ben felállított millecentenáriumi emlékmű érdekessége, hogy a középkori templom falmaradványaiból készült.

Borzavár 780 lakosú község Zirctől 7 kilométerre, északnyugatra fekszik. A közeli Kőris-hegy, mely a Bakony legmagasabb pontja sok kirándulót vonz a szép faluba. Nevét az egykor itt termesztett sok bodzáról „helyi nevén borza” nyerte.
Területén számos barlang és forrás található. A körülötte lévő erdőség a botanikai-zoológiai megfigyelések kifogyhatatlan tárháza. A 3 kilométerre fekvő Szépalmapusztán arborétum látható.

Csesznek 561 lakosú község a Magas – Bakony északi peremén terül el. A helység a 82-es főközlekedési út és a 11-es/Győr-Veszprém/ vasútvonal mentén fekszik. Középkori történelmét várának története jelenti, a XIII. század első felében már létezett, az írásos források 1234-ben említik először. A XVIII. században járási székhely volt.
A XVIII. században épült  római katolikus temploma egyszerű, homlokzata tornyos. Egyik harangja még a XV. századból származik, gót betűs feliratán: ”Hilf Got Maria Pecatori” (Isten anyja, Mária, segíts rajtunk, bűnösökön) olvasható. Templomában ma is megtalálható a Bakony legrégibb harangja.
A mészkővonulat éles gerincén áll a gótikus csesznek vár maradványa. Vélhetően IV. Béla idején épült, s urai között olyan neveket találunk, mint Szapolyai János, Török Bálint és Bethlen Gábor. A vár utolsó tulajdonosa az Esterházy család volt, s miután ők 1780-ban elköltöztek, az elhagyott várkastély állapota romlásnak indult. Az 1810-es földrengés, majd a tűzvész végső pusztulását okozta.

Csetény 2087 lakosú község Zirctől 12 kilométerre, északkeletre fekszik a Bakonyban. A régészek Csetény határában római kori települések maradványait és honfoglalás kori temetőt tártak fel.
A református temploma 1798 épült az egykori román templom romjain.
A község látnivalója a Holitscher-kastély és a körülötte lévő park.

Dudar 1685 lakosú község Zirctől 8 kilométerre, északkeletre fekszik.
A református templom a XV. században épült, majd 1798-ban, barokk stílusban átalakították.

Eplény 472 lakosú község a 82-es főközlekedési út és a 11-es/Győr-Veszprém/ vasútvonal mentén, Zirctől 7 kilométerre, délre helyezkedik el. A falunak középkori előzményei nincsenek, s a XVIII. században mint a szomszédos Olaszfaluhoz tartozó pusztát emlegetik, amelynek földesura a zirci ciszterci apát volt.  Kápolnáját Szent Bertalan tiszteletére szentelték fel, iskoláját Vajda Ödön zirci apát építette. Az 1920-as évek végén mangánérc-bányát nyitottak a falu határában, amely mára elvesztette jelentőségét. Eplény 1992. január 1-je óta önálló település, lakosai elsősorban azokat az adottságokat szeretnék kihasználni, amelyekkel a természet gazdagon megajándékozta őket. A Bakony belsejében, Veszprém és Zirc között a zöldellő völgyek egyikében a falu csendes nyugalmat, gondtalan kikapcsolódást kínál az év minden szakában.

Ott, ahol a Magas – Bakony csúcsai koszorúzzák körül a tájat, a 646 méter magas Papod-tető, az 578 méter magas Kőris-hegy, a 620 méter magas Borzás-hegy és a 472 méter magas Bajor-hegy gyűrűjében, ott, ahol az erdők leheletétől mindig tiszta és friss a levegő, ott a zöldellő völgyek egyikében található Veszprém megye második legmagasabban fekvő települése, Lókút. Házai felkapaszkodnak a hegygerinc oldalára, s a XIX. században épült katolikus templomától letekintve a dombról megragadó kilátás fogad. 1759-ben gróf Eszterházy Dániel 20 szlovák családot telepített le erre a területre erdőinek védelmére. Lókút első lakosa név szerint is ismert, Mechina András neve mellett az anyakönyvben latinul ma is olvasható a bejegyzés, hogy ő az „első, aki első ízben a falut lakta”. Hamarosan már 1760-ban állt a faluban egy kis fából készült templom, s hosszú időn át a közeli Zirc cisztercita rendháza küldte ide a szerzeteseit. Az idők folyamán magyarok és németek is csatlakoztak az első lakosokhoz, s még ma is sokan beszélik a német nyelvet, baráti kapcsolatok fűzik a községet a bajorországi Hebertshausen faluhoz, ahol mintegy 40 Lókútról elszármazott család él. Lókút 1993. január 1-je óta önálló, előtte Zirc városához tartozott. Jelenleg 518-an lakják.

Nagyesztergár 1217 lakosú község, Zirctől 2 kilométerre, keletre fekszik. Először 1270-ben említi oklevél, nevének alapja a szláv „sutár” /faragó, esztergályos/ szó. Már a rómaiak is lakták a környéket, amit az itt talált pénzek, cserepek bizonyítanak. Az Árpád-korban királyi udvarnokok lakták a falut. Zsigmond király 1401-ben Esztergáron birtokot adományozott Ányos Gergely veszprémi kapitánynak: az itteni birtok egészen a XIX. század végéig az Ányos család kezén maradt  A települést a törökök után, 1751-ben Ányos Ferenc telepítette be. A lakók többsége német anyanyelvű volt. 1991. január 1-je óta önálló, előtte Zirc városához tartozott.
A római katolikus templom 1786-1798 között épült Fellner Jakab tervei szerint. 1850-ben erősen megújították. Hegyes sisakú tornya a homlokzat előtt áll. Belső tere egyhajós, félköríves szentéllyel. A XVIII. századból származik a szép Madonna-képe.
A Purgly-kastély a földbirtokos család lakóépülete volt, az 1920-as években épült.
Az Ányos-kúria XVIII. századi épületében született Ányos Pál, kiváló költő. 1770-ben a család Nepomuki Szent János tiszteletére kápolnát rendezett be a kúriában. A házon levő emléktábla a költő emlékét hirdeti.

Olaszfalu 1103 lakosú község Zirctől 4 kilométerre, délkeletre fekszik. 1993. január 1-je óta önálló község, előtte Zirc városához tartozott.
Az alsóperei római katolikus templom a XII. században, román stílusban épült, ma csak a romjai láthatóak.
Az alsóperei arborétum az egykori Nádasdy—vadászkastély parkja több ritka fenyőfajtával dicsekedhet.

Pénzesgyőr 365 lakosú észak-bakonyi község, Zirctől nyugatra, 10 kilométerre fekszik. A települést a lótenyésztés bakonyi központjaként emlegetik. A környék kiváló kirándulóhelyei a Szömörke-völgy, a Som-hegy barlangjai, a ritka kőzetek és a sok forrás vonzzák a turistákat.

Porva 507 lakosú község a Magas-Bakonyban fekszik, Zirc városától légvonalban mintegy 6 kilométerre, körülbelül 400 méter tengerszint feletti magasságban. A helység megközelíthető a 11-es/Győr-Veszprém/ vasútvonalról is. A faluból és környékéről a Kőris-hegy (709 m) és a Kék-hegy (661 m) kettőse a Bakony egyik legszebb panorámáját nyújtja.  A község a török időket leszámítva, amely alatt oly sok bakonyi falu pusztává, üres uradalmi telekké vált lakott volt már hazánk történelmének korai szakaszában is. Erre utal a község nevének első „Purua” formában történő említése a bakonybéli bencés apátság birtokait összeíró oklevélben, 1086-ban. A települést is délszláv eredetűnek tartják: történelmi tény a szlávok jelenléte a Bakony térségében. 1260-ban a korabeli oklevelek a „Porowa in Bakon” szintén szláv eredetű elnevezéssel említik. Magának a szónak etimológiai jelentéséről három nézet létezik. Egyrészt a porva szó „irtás”-t „vágás”-t jelent, s a falu is ilyen irtáson települhetett, másrészt az elnevezés valamely „Por” kezdetű személynévből szláv képzéssel keletkezett, míg vannak, akik szerint ismeretlen eredetű. A szláv vonatkozások ellenére Porva igen korán, még az Árpád-korban tiszta magyar faluvá vált. IV. Béla megkoronázott örököse, V. István (1239-1272) mint a megosztott királyi hatalom ifjabbik királya is részt vett a község történelmének alakításában, amikor az I. (Szent) István királyunk fia, Imre herceg (1007-1031) tiszteletére emelt kápolnát 1260-ban a szentmártoni bencés szerzeteseknek ajándékozta. Az Anjouk idején megerősödött, országos tisztségeket kisajátító bárói család, a Garaiak családtagja, ifjabb Garai Miklós nádor, hadvezér és követ (? – 1433) 1431-ben foglalta el Porvát, amely birtokbavétel ellen a pannonhalmiak eredménytelenül tiltakoztak Zsigmond királynál. Ebben az időben Porvát mint bakonyi vadászterületet jegyzik. A XVI. század elején a Szapolyai (Zápolyi)-család pártfogásába veszi a porvai pálosokat. Ez időkről egyrészt a család egyik tagjának, Orsolyának díszes síremléke, másrészt a Csárda-tető és a Kék-hegy közötti Zabola-erdő és Zabolai-út elnevezések tanúskodnak. 1555-ben a Pápa elfoglalására vonuló török sereget állították itt meg. A török alóli felszabadulás után a terület még mindig puszta volt. Csak 1720 körül kezdődik meg a betelepítés. A falu betelepítése gyakorlatilag 1768-ra befejeződött, ezután még hosszú ideig az uralkodó nyelv egyedül a német volt. A mezőgazdaságnak nem kedvező viszonyok ösztönöztek az ipari tevékenységre, amely során a Hódos-ér völgyének Porva felőli részében egykor valószínűleg üveghuta működött. 1782 és 1784 között épült fel az egykori pálos monostor romjain a falu temploma. Az épület gótikus, szentélye barokk stílusban készült.
Gazdag történelmének alig van látható nyoma. Egyrészt a romok a föld alá kerültek, másrészt elrabolták, vagyis más kiállítóhelyre szállították az értékesebb kultúrkincseket. A volt pálos monostor már a török idők kezdetén megsemmisült, a helyén épült és azóta több ízben is teljesen renovált római katolikus templom azonban őrzi a korábbi évszázadok hangulatát. A Szapolyai családból származó özvegy Perenszy Pálné, született Zápolya Orsolya 1500-ból származó vörösmárvány síremléke ma is látható. A templom főoltárképe Roskovitz Ignác munkája, a padozatot kelheimi kőlapok fedik. Az épület gótikus stílusú, barokk külső és belső részekkel. A templom homlokzatán két márvány emléktáblát állíttatott a község a világháborúkban elesett hőseinek emlékére. A hajdani pálos zárda alapfalai a templom északi oldalánál maradtak meg. A község gazdag történelméről a helynevek tanúskodnak.
A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb csúcsa, a Kék-heggyel alkotott jellegzetes kettőse a tájék egyik legszebb része. Szinte iránytűként használják a Bakonyt járók, annál inkább is, mivel a Kőris-hegy csúcsán épített település-irányító lokátorállomásnál található a Vajda Péterről (1808-1846), a híresen természetimádó költő-írónkról elnevezett kilátóhely. Tiszta időben szép látványban lehet része annak, aki felkapaszkodik a hegyre. Elsősorban magára Porvára és a szomszédos Borzavárra látni, távolabb pedig a Vértesig, a kivillanó Balatonig, a Badacsonyig, északra Pannonhalmáig tágul a horizont. A Csárda-tető (441 m) a néphit szerint nevezetes hely. A betyárok itt szoktak találkozni egymással, (Rózsa Sándor, Zsubri, Panduri, Savanyú Jóska). Még most is fellelhetők a hajdani csárda romjaiból való kövek. A mozgalmas betyárvilágra a környék számos barlangjának elnevezése is utal. Ezek a Cuha- patak völgyében találhatók: Savanyú Jóska barlangja (Kőpince-barlang), Betyár-pamlag, Remete-barlang, Zsivány-barlang. A közelebbi nevezetes források Bödön-kút, Tekeres- kút, Zsellér-kő kút, Csörgő-kút, Néma-kút stb. Számtalan más forrás mellett Porva legjelentősebb vize a Hódos-ér, amely a falutól mintegy 10 kilométerre folyik a Cuhába. A patak völgye gyönyörű turistaútvonal számos érdekes látnivalóval. A völgy nevezetes az itt nyíló erdei ciklámenről is. A környékbeli erdők más és más természeti látnivalóval, különleges bakonyi flórával hívják a látogatókat. Aki csendben túrázik – különösen télen – őzet, vaddisznót, szarvast, rókát, sőt muflon-csapatot is megpillanthat. Az Öreg-Bakony legnépszerűbb kirándulóhelye a Cuha- völgy. Kora tavasztól októberig nagy a forgalom a porva- cseszneki vasútállomáson. A legtöbben a völgynek ezt a szakaszát kedvelik.

Szápár 543 lakosú község Zirctől 18 kilométerre, északkeletre fekszik. A település a Szapáry grófok ősi lakhelye volt, nevét is innen kapta.
Az 1770-ben épült római katolikus templom egyedi kialakítású vörösréz tornya páratlan az országban.
A Kohus László díszműkovács műhelyét is érdemes felkeresni, ahol korabeli mellvértek, pajzsok és díszkardok és egyéb  kovácsoltvas tárgyak készítését mutatja be a mester.

Zirc 7397 lakosú város a 82-es főútvonal és a 11-es/Győr-Veszprém/ vasútvonal mentén.  Az ország legmagasabban fekvő (400 m) kisvárosát 1182-ben III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból érkező ciszterci szerzetesek alapították, majd a török hódoltság után 1712-től a sziléziai Heinrichau ciszterei építették újjá, európai hírű szellemi és gazdasági kultúrát teremtve a Magas-Bakony háborítatlan erdőségeinek szívében. A Bakony fővárosaként ismert Zirc - a 82-es főút mellett, Balaton és Győr között félúton található. A több mint 800 éves település fennállása óta virágzó mezővárosként, járási székhelyként, nagyközségként, majd 1984 óta városként működik. A Bakony fővárosának kiemelkedő az idegenforgalma. Látnivalóval, programjaival évente százezernyi látogatót vonz.
Az 1732-1752 között épített barokk apátsági templom legértékesebb látnivalói a Boldogságos Szűz Mária mennybevételét ábrázoló Maulbertsch- oltárkép, a Wagenmeister- freskók, a koncertorgona, a faragott szobrok és berendezések. A klasszicista monostorban (1726-1927) található a 65000 kötetes Reguly Antal Műemlék Könyvtár, amely a ciszterciek által gyűjtött páratlan értékű ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat ritkaságokat mutatja be. A Bakony fafajtáiból faragott intarziás bútorzata is műemlék. A monostor ad helyet a Bakonyi Természettudományi Múzeum “A Bakony természeti képe” és “A Kárpát-medence ásványai” kiállításoknak.
A Zirci Galériában rangos képzőművészeti kiállítások látogathatók.
A Bakonyi Panteonban emléktáblák őrzik a Bakony neves kutatóinak és Zirc nagy szülötteinek emlékét.  Az Apátsággal szemben a híres őshaza-kutató nyelvtudós, Reguly Antal szülőházában található a róla elnevezett múzeum, amely életútját és a Bakony helytörténeti emlékeit mutatja be. Udvarában népi kismesterségeket bemutató-oktató műhelyeket alakítottak ki.
A ciszterciek alapította nemzetközi hírű Arborétum 20 hektárnyi természetvédelmi területén a föld minden részéről őriz fa- és növénykülönlegességeket.
A benzinkút mellett található a barokk kistemplom (1761-1763), mellette Árpád-kori templom és királyi udvarház maradványait tárták fel.
A 82-es főút mellett egyedülálló ritkaságokat találunk a Mezőgazdasági Gépmúzeum agrárműszaki gyűjteményében.
A város környéke a Bakony-hegység egyik legszebb, turisztikai szempontból is vonzó tája, ahol a fő érték a csend, a jó levegő és a gyönyörű természeti környezet. A Bakony legszebb részén, a Cuha völgyén áthaladó, Győr- Zirc-Veszprém összekötő vasútvonal jó szolgálatot tesz a kirándulni vágyóknak. A túrázók a “0 km-es bakancstól” a kék- piros- sárga- zöld jelzéseket követve a Magas-Bakony legszebb pontjaira juthatnak el.