Kolontár. Légszennyezettségi adatok. Tapolcai bajtársunk hívta fel a figyelmünket, nézzünk rá az időtérkép légszennyezettségi adataira.

Amit ott láthattunk, meglehetősen durva képet mutat. Kíváncsian várjuk a kormány intézkedéseit. Ha nem tesznek semmit, vagy mint a csernobili katasztrófa idején jelentéktelennek minősítik a pánik elkerülése végett, az akár a bűncselekmény kategóriájába is eshet. Kolontáron a legmagasabbak az értékek.

Köze van ehhez a kolontári vörösiszap tározó katasztrófájának? Mennyire tartós és mennyire károsítja a környezetet a jelenlegi szennyezettség? Külön kiemelnénk azt is, hogy az időkép ezen az egy mérési helyen nem írja ki a levegőben található káros anyagok összetételét.

Most már ideje lenne, ha az ország vezetői kibújnának a fővárosi steril és légkondicionált páholyaikból, és nyilatkoznának, hogyan lehetséges ez? Ezek szerint nem tettek meg mindent az ott lakó emberek egészsége védelmében? Ha nem, miért nem? Ha olyan mértékű a szennyezés, hogy ennek a töredékénél már leállítják a forgalmat Budapesten, akkor miért hallgat a média és a minisztériumok?

A környéken élők követeljék a korrekt tájékoztatást és a megfelelő lépéseket az ország vezetőitől!

Tálas András

A tihanyi bencés apátság, igent mondva az önkormányzat felvetésére, átvenné a helyi általános iskola működtetését - tájékoztatta Tihany polgármestere hétfőn az MTI-t. A Magyar Kurír már február 24-én megírta, hogy az apátság a következő tanévtől átveszi az iskola fenntartását.

Tósoki Imre (Fidesz-KDNP)az MTI-nek elmondta: a képviselő-testület előtt tavaly, az új közoktatási törvény tervezetének olvasásakor vált világossá, hogy a tihanyi iskola hosszú távon nehéz helyzetbe juthat, ha állami fenntartásba kerül. Az épületben ugyanis nemcsak az iskola működik, hanem vannak ott önkormányzati bérlakások, az önkormányzat működtetésében lévő panzió, valamint a falugondnokság konyhája is, a telekkönyvben pedig nincsenek szétválasztva a helyrajzi számok és a közművek - ismertette a polgármester.

Hozzátette: ez megnehezítené az önkormányzatnak az iskola visszabérlését, ha az állami tulajdonba kerülne. Ekkor vetődött fel, hogy adják át az iskola üzemeltetését az egyháznak; ebben az esetben az ingatlan az önkormányzat tulajdonában maradna - magyarázta Tósoki Imre.

Ötletükkel megkeresték az érintett pedagógusokat, a mostani és a leendő diákok szüleit, és, mint mondta, meglepetésre a vártnál jóval többen támogatták, hogy a bencés apátság vegye át az általános iskola működtetését; a pedagógusok 98, a szülők 99 százaléka támogatta a javaslatot.

A polgármester közlése szerint a bencés apátság vezetői kezdetben elzárkóztak az ötlettől, de amikor tudomásukra jutott, mekkora a bizalom a leendő egyházi fenntartású intézmény iránt, igent mondtak az önkormányzat felkérésére.

Az önkormányzatnál most azokat a dokumentumokat készítik elő, amelyek birtokában az Oktatási Hivatal szakértője megvizsgálja a körülményeket, van-e lehetőség az egyházi kezelésbe adásra, majd a megyei kormányhivatal teszi meg ugyanezt, és dönt arról, javasolja-e az iskola fenntartócseréjét. Tósoki Imre számításai szerint mindez két hónapon belül lezajlik, és ezt a határidőt tartani is kell, mivel áprilisban kezdődnek a beíratások.

A polgármester elmondta: ha a bencések működtetik is Tihany egyetlen általános iskoláját, nem jelenti azt, hogy aki nem vallásos, nem járhat oda. Hozzátette, az apátság hozzáállása az: az iskola nem hitbuzgalmi intézmény; a templomba járást a nem egyházi iskolába beiratkozottaktól nem követelik meg, de akik már az egyházi iskolába nyertek felvételt, azoknak kötelező lesz a hitoktatás, és a más felekezetűek hitoktatását is megoldják.

Tósoki Imre bízik abban, hogy a bencés szellemiségnek köszönhetően emelkedik az általános iskola ázsiója, és egyre több család választja a Balaton-felvidékről az intézményt, ami biztosítja a hosszú távú fenntarthatóságot.

Korzenszky Richárd tihanyi perjelt a Magyar Kurír nem tudta elérni, mivel külföldön tartózkodik, ám titkára, Csizmadia Bulcsú elmondta: a szerződés még nincs aláírva, de már eldöntött tény, hogy az apátság veszi át az iskola fenntartását. Kérdésünkre, hogy nem tartanak-e attól, hogy az iskolák egyházi kézbe kerülése miatt aggódó hangok kritizálni fogják a lépést, rámutatott: az apátság eredetileg kijelentette, hogy nem kívánja átvenni az intézményt. Azután döntöttek mégis így, hogy, mint a polgármester is említette, titkos szavazáson a pedagógusok 98, a szülők 99 százaléka támogatta az ötletet. Akinek ezután nem tetszik a fenntartóváltás, az kérdezze meg a tihanyiakat, miért döntöttek így – jegyezte meg Csizmadia Bulcsú.

A perjeli titkár hozzátette: Korzenszky Richárd valóban úgy szokott fogalmazni, hogy az iskola nem hitbuzgalmi intézmény, a tanároknak pedig elsősorban jó embereknek és jó szakembereknek kell lenniük. A perjelt ugyanis igencsak zavarta, amikor „egy másik rendszerben” ideológiailag kötelező irányultság alapján kellett tanítani. Így aztán jobbnak tartja, ha a tanárok meggyőződésük szerint tanítanak, semmint csak azért, mert egyházi fenntartású lett az iskola, Dícsértessékkel kezdenek el köszönni. Ráadásul, tette hozzá a titkár, a gyerekek azonnal észreveszik az ilyen őszintétlenséget.

A tihanyi Illyés Gyula Általános és Zeneiskola  harminc évvel ezelőtt körzeti iskolaként jött létre – írja az MTI –, akkor 300 diákot fogadott helyből és a környező településekről; ma 140 diák jár oda. A legközelebbi általános iskola Balatonfüreden van.

Magyar Kurír

A templom sekrestyéjében az elektromos hálózat modernizálása során került elő nemrég az a vállkő a XIV. századi középkori templomból, amelynek az épület szentélyében a gótikus boltozat rendszerében fontos statikai szerepe volt. A vállkő, vagy korábbi nevén gyámkő tulajdonképpen egy kőből faragott boltvánkos, a pillér és a ránehezedő épületelemek közötti tartóelem.

A középkori templomot Szent Péter apostol tiszteletére állíttatta a Tomaj nemzetségből származó Jakab fia Pál, akit itt temettek el, s gótikus sírkövén ma is olvasható az 1400-as évszám. A templomot egyébként először egy pápai tizedjegyzékben említik 1333-ban. A Tomaj nemzetség tisztelete a faluban és a szentegyházban ma is él, s a most fellelt vállkövet a hajdani gótikus sírkő mellett helyezték el méltó környezetben az önkormányzat és a hívek összefogásával, ezzel egy kis történelmi, egyháztörténeti emléksarkot létrehozva méltóképpen a templomban.

Toldi Éva/Magyar Kurír

Járások Fejér megyében:

Járások Komárom-Esztergom megyében:

Tatabányai járás: Gyermely, Héreg, Környe, Szárliget, Szomor, Tarján, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős

Esztergomban az önkormányzat tartozásai miatt szombaton kikapcsolhatják a közvilágítást. A polgármester bejelentette, hogy az önkormányzat szerdán rendkívüli ülést tart. A szolgáltató (Tivi Kft.) 12-én lekapcsolja a közvilágítást a városban és a városhoz tartozó külterületeken, ha az önkormányzat addig nem fizet ki 131 millió forintot. Közétkeztetés még két hétig van a városban, ugyanis az önkormányzat 17 intézmény esetében a közétkeztetést végző cégeknek is tartozik 26 millió forinttal. Hogy a helyzet abszurditását fokozzuk: a város költségvetésében azért nem áll rendelkezésre ekkora összeg, mert nemrég egy csődeljárás alatt lévő vállalkozó 316 millió forintot sikkasztott el a város számlájáról. Lényegtelen, most melyik párt embere nyomában jár a sötétség és az éhezés, a hangzatos jelszavak mögött ez a vak önzés jellemzi az ország hivatalos döntéshozatalát, az önkormányzati vezetőtől kezdve a pártok vezető kirakatemberéig. A helyzet változásért kiált!

Molnár István

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program révén (amely feladatának tekinti az épített kulturális örökség és helyi identitás megőrzését, megújítását) befejeződött a tetőszerkezet és a torony felújítása és az épület külső tatarozása. A megszépült hajlék átadására ünnepi szentmise keretében került sor, melyet Márfi Gyula érsek a helyi esperes-plébános atyával, Bécsi Lászlóval koncelebrálva mutatott be. Szentbeszédében a főpásztor kifejezte örömét Isten háza, a kőépület megújulása nyomán, s reményét, hogy a lelki ház is majd tovább fog gazdagodni a hívek közösségének imái, összefogása révén. Az ünnepségen Lasztovicza Jenő, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő és Mészáros László polgármester ismertette a felújítási beruházás történetét, amelyhez mintegy 31 millió forint támogatást kapott a település.

Lesencetomaj ősi temploma a török hódoltság végére teljesen elpusztult, csupán a harangláb maradt meg viszonylagos épségben. A templomot, melynek védőszentje Szent Anna, 1754-ben a település új földbirtokosa - Nedeczei Nedeczky Károly nagyprépost építtette újjá romjaiból (címere a bejárat fölött látható), s Padányi Bíró Márton püspök szentelte fel. 1806-ban klasszicista stílusban alakították át, a II. világháborúban súlyosan megrongálódott, teljes helyreállítására utoljára 1954-ben került sor.

Toldi Éva/Magyar Kurír

Kolontáron emlékhelyet avatnak a vörösiszap-katasztrófa első évfordulóján. A falu kilenc lakosa vesztette életét az ajkai timföldgyár tározójából kiömlő vörösiszap miatt.

Az emlékünnepség az emlékhely megkoszorúzásával kezdődik október 4-én délelőtt Kolontáron – tájékoztatta Tili Károly független polgármester az MTI-t. Az 500 négyzetméteres emlékhelyet a falu a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közösen építi fel, az áldozatok emléke előtt erdélyi fafaragók által készített életfával tisztelegnek. Ugyanott felállítanak egy lélekharangot is, az emlékmű a vörösiszap-katasztrófát bemutató tanösvény egyik állomása lesz – mondta.

Tájékoztatása szerint az egész napos programban gyertyagyújtás, este fáklyás felvonulás is szerepel, a résztvevők az egy évvel ezelőtt vörösiszappal elöntött kolontári utcákon vonulnak végig. Az ünnepi misét Márfi Gyula veszprémi érsek celebrálja. A Veszprém megyei településen két utca – a Kossuth és a Malom – semmisült meg a katasztrófában, és 36 lakhatatlanná vált házat kellett lebontani.

Készülnek a vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulójára Devecserben is: szentmisével, az emlékpark avatásával, kiállításokkal és fáklyás felvonulással emlékeznek meg a tragédiáról. Az „emlékezés napján” két épületet is felavatnak, az újonnan felépített postát és a Rotary-ház nevű kulturális és oktatási központot.

A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná.

(mno.hu)

A ma is kizárólag fiúiskola jelenlegi és egykori diákjai és tanárai az évfordulón háromnapos ünnepi megemlékezést tartanak a prímási városban, a Franka becenévre hallgató iskola ősi falai között, illetve az Országház Felsőházi termében.

Kisboldogasszonykor, szeptember 8-án, az iskola ünnepén evangelizációs napon vesznek részt a mai növendékek. Délelőtt mintegy harminc öregdiák tesz tanúságot a diákok kis csoportjai előtt a megélt hit erejéről; beszélgetések keretében osztják meg tapasztalataikat a keresztény helytállás szépségéről, nehézségeiről és örömeiről. Délután osztályonként szentségimádás, keresztút, rózsafüzér, más templomok meglátogatása következik, este közös tábortűz a Prímás-szigeten.

A Parlamentbe kapott az iskola meghívást szeptember 9-ére. A felsőházi teremben a jubileum alkalmából Schmitt Pál köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszönti az intézményt. Volt iskoláját méltatja két országgyűlési képviselő, Glattfelder Béla és Seszták Miklós, valamint Kiss Antal, a köztársasági elnök főtanácsadója. Majd egykori diákok rövid felszólalásokban szólnak a gimnázium kiemelkedő tanáregyéniségeiről.

A hagyományos ferences öregdiák-napot szeptember 10-én tartják. 10 órakor szentmise, 11-kor koszorúzás, ima a kriptában az iskola elhunytjaiért, 11.45-kor ünnepi közgyűlés a tornateremben, 15 órakor színdarab a tornateremben, este pedig ferences bál lesz a Szent Adalbert Központban.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

székesegyház nyugati díszkapuja is. 1256. december 16-án kelt IV. Béla kiváltságlevele a főszékesegyház számára, amelyben először említik a Szent Koronát.

A tatárjárás alatt nem éri sérülés, azonban 1304-ben jelentős veszteség éri, mikor Vencel cseh király elfoglalja a várat, feltöri a székesegyházat, kincstárát és levéltárát kifosztja. Tamás esztergomi érsek 1307-ben jelentős kölcsönöket vesz fel, hogy a feldúlt egyházát helyrehozassa. A helyreállítás még 1321-ben is tart. Ezután Telegdi Csanád érsek (1330-49) gótikus stílusban építi újjá. Ettől kezdve folyamatosan bővül a templom az egymást követő érsekek építkezései nyomán, ezek sorába illeszthető a Bakócz-kápolna felépítése is.

1543-ban I. Szulejmán szultán elfoglalja az esztergomi várat, a templom jelentős sérüléseket szenved és dzsámivá alakítják, majd a különböző ostromok tovább rombolják. A vár visszafoglalása után sem építik újjá, folyamatosan romlik az állapota. Ezután Mária Terézia épített egy jóval kisebb barokk templomot 1766 és 1777 között Szent István vértanú tiszteletére. A templom véglegesen Rudnay Sándor hercegprímás alatt tűnt el, mikor teljesen elbontották épületét és az alatt levő, tíz méter magas dombot, hogy helyet hagyjon az új  bazilikának. A mai esztergomi bazilikát 155 éve, 1856. augusztus 31-én szentelték fel.

Mint azt a Magyar Katolikus Lexikon is írja, Bakócz Tamás 1506 és 1511 között építtette a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére a várkápolnát a középkori székesegyház déli oldalához, az itáliai reneszánsz stílusában. Alapkövét személyesen az érsek tette le. Ugyanakkor az oltár 1519-ben készült el. A bíboros földi maradványait 1521. június 15-i halálát követően helyezték itt örök nyugalomra. A kápolna túlélte a török 130 éves uralmát és a középkori Szent Adalbert-székesegyház pusztulását is.

A kor művészetének neves történetírója, Giorgio Vasari leírása szerint Bakócz érsek az olasz Andrea Ferruccit kérte fel az általa megálmodott kápolna tervinek elkészítésével (bár egyesek Giuliano da Sangallo művének tekintik). Az épület 1511-ben készült el, ám az oltár 1519-ből való, szintén Andrea Ferrucci alkotása. Bakócz érsek a kápolna építésekor korának itáliai építőművészetéhez mérhetőt kívánt alkotni. Ferrucci mester ez időtájt a Firenzei dóm szobrászműhelyében dolgozott, majd később Michelangelo a Medici-kápolna munkavezetőjéül szerződtette. a itáliai tervek alapján Ioannes Fiorentinus vezetése alatt több kőfaragó műhely mesterei készítették el a kápolna belső terét, helyi vörösmárványból. Az oltár készen érkezett Itáliából.

A kápolna csodával határos módon túlélte a török helyi, 130 éves uralmát. A Szent Adalbert székesegyház, mint írtuk, az 1543-as ostrom során jelentősen megsérült. A hódító muzulmánok a teljesen ép kápolnában a szenteket ábrázoló szobrokat összetörték, és mecsetnek használták az épületet. A törökök 1673-as kiűzése után a kápolnában tartották a hálaadó Te Deumot. A romló állagú épületet 1686-ban Széchenyi György érsek restauráltatta. A tető felől ázó, de belülről szinte teljesen ép kápolna mellől elbontották a székesegyház romjait. Az egykor a templomba nyíló falnyílást ajtóvá szűkítették, a felső világítást adó lanternáját elbontották és cserépfedésű sátortetővel látták el. A viszonylagos épségben előkerült oltárt kissé átalakítva helyezték vissza az eredeti helyére.

A bazilika sokáig húzódó újjáépítése során feltétlenül meg akarták menteni a Bakócz-kápolnát. 1823-ban Rudnay Sándor érsek Packh János építészt bízta meg a feladattal, hogy az eltérő tájolású, 11 méterrel mélyebbre kerülő székesegyházhoz hozzáillessze a kápolnát. Packh a vörösmárvány kápolnabelsőt 1600 darabra fűrészeltette, megszámoztatta és oldalkápolnaként beépítette az új székesegyházba. Az átépítés előzmény nélküli, különleges feladatát fél év alatt végezték el. A kápolnát 180 fokkal elforgatták, és a bejáratát áthelyezték a szemközti oldalra, aminek köszönhetően némileg sérült az eredeti művészi koncepció is.

Ez volt az első ilyen jellegű műemlékvédelmi cselekedet Európában. A homlokzati faragványok egyes részei a bazilika kriptájában láthatóak. Mára a kápolna díszkivilágítást kapott – írja a Wikipédia.

Magyar Kurír