Járások Fejér megyében:

Járások Komárom-Esztergom megyében:

Tatabányai járás: Gyermely, Héreg, Környe, Szárliget, Szomor, Tarján, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős

Esztergomban az önkormányzat tartozásai miatt szombaton kikapcsolhatják a közvilágítást. A polgármester bejelentette, hogy az önkormányzat szerdán rendkívüli ülést tart. A szolgáltató (Tivi Kft.) 12-én lekapcsolja a közvilágítást a városban és a városhoz tartozó külterületeken, ha az önkormányzat addig nem fizet ki 131 millió forintot. Közétkeztetés még két hétig van a városban, ugyanis az önkormányzat 17 intézmény esetében a közétkeztetést végző cégeknek is tartozik 26 millió forinttal. Hogy a helyzet abszurditását fokozzuk: a város költségvetésében azért nem áll rendelkezésre ekkora összeg, mert nemrég egy csődeljárás alatt lévő vállalkozó 316 millió forintot sikkasztott el a város számlájáról. Lényegtelen, most melyik párt embere nyomában jár a sötétség és az éhezés, a hangzatos jelszavak mögött ez a vak önzés jellemzi az ország hivatalos döntéshozatalát, az önkormányzati vezetőtől kezdve a pártok vezető kirakatemberéig. A helyzet változásért kiált!

Molnár István

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program révén (amely feladatának tekinti az épített kulturális örökség és helyi identitás megőrzését, megújítását) befejeződött a tetőszerkezet és a torony felújítása és az épület külső tatarozása. A megszépült hajlék átadására ünnepi szentmise keretében került sor, melyet Márfi Gyula érsek a helyi esperes-plébános atyával, Bécsi Lászlóval koncelebrálva mutatott be. Szentbeszédében a főpásztor kifejezte örömét Isten háza, a kőépület megújulása nyomán, s reményét, hogy a lelki ház is majd tovább fog gazdagodni a hívek közösségének imái, összefogása révén. Az ünnepségen Lasztovicza Jenő, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő és Mészáros László polgármester ismertette a felújítási beruházás történetét, amelyhez mintegy 31 millió forint támogatást kapott a település.

Lesencetomaj ősi temploma a török hódoltság végére teljesen elpusztult, csupán a harangláb maradt meg viszonylagos épségben. A templomot, melynek védőszentje Szent Anna, 1754-ben a település új földbirtokosa - Nedeczei Nedeczky Károly nagyprépost építtette újjá romjaiból (címere a bejárat fölött látható), s Padányi Bíró Márton püspök szentelte fel. 1806-ban klasszicista stílusban alakították át, a II. világháborúban súlyosan megrongálódott, teljes helyreállítására utoljára 1954-ben került sor.

Toldi Éva/Magyar Kurír

Kolontáron emlékhelyet avatnak a vörösiszap-katasztrófa első évfordulóján. A falu kilenc lakosa vesztette életét az ajkai timföldgyár tározójából kiömlő vörösiszap miatt.

Az emlékünnepség az emlékhely megkoszorúzásával kezdődik október 4-én délelőtt Kolontáron – tájékoztatta Tili Károly független polgármester az MTI-t. Az 500 négyzetméteres emlékhelyet a falu a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közösen építi fel, az áldozatok emléke előtt erdélyi fafaragók által készített életfával tisztelegnek. Ugyanott felállítanak egy lélekharangot is, az emlékmű a vörösiszap-katasztrófát bemutató tanösvény egyik állomása lesz – mondta.

Tájékoztatása szerint az egész napos programban gyertyagyújtás, este fáklyás felvonulás is szerepel, a résztvevők az egy évvel ezelőtt vörösiszappal elöntött kolontári utcákon vonulnak végig. Az ünnepi misét Márfi Gyula veszprémi érsek celebrálja. A Veszprém megyei településen két utca – a Kossuth és a Malom – semmisült meg a katasztrófában, és 36 lakhatatlanná vált házat kellett lebontani.

Készülnek a vörösiszap-katasztrófa egyéves évfordulójára Devecserben is: szentmisével, az emlékpark avatásával, kiállításokkal és fáklyás felvonulással emlékeznek meg a tragédiáról. Az „emlékezés napján” két épületet is felavatnak, az újonnan felépített postát és a Rotary-ház nevű kulturális és oktatási központot.

A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná.

(mno.hu)

A ma is kizárólag fiúiskola jelenlegi és egykori diákjai és tanárai az évfordulón háromnapos ünnepi megemlékezést tartanak a prímási városban, a Franka becenévre hallgató iskola ősi falai között, illetve az Országház Felsőházi termében.

Kisboldogasszonykor, szeptember 8-án, az iskola ünnepén evangelizációs napon vesznek részt a mai növendékek. Délelőtt mintegy harminc öregdiák tesz tanúságot a diákok kis csoportjai előtt a megélt hit erejéről; beszélgetések keretében osztják meg tapasztalataikat a keresztény helytállás szépségéről, nehézségeiről és örömeiről. Délután osztályonként szentségimádás, keresztút, rózsafüzér, más templomok meglátogatása következik, este közös tábortűz a Prímás-szigeten.

A Parlamentbe kapott az iskola meghívást szeptember 9-ére. A felsőházi teremben a jubileum alkalmából Schmitt Pál köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszönti az intézményt. Volt iskoláját méltatja két országgyűlési képviselő, Glattfelder Béla és Seszták Miklós, valamint Kiss Antal, a köztársasági elnök főtanácsadója. Majd egykori diákok rövid felszólalásokban szólnak a gimnázium kiemelkedő tanáregyéniségeiről.

A hagyományos ferences öregdiák-napot szeptember 10-én tartják. 10 órakor szentmise, 11-kor koszorúzás, ima a kriptában az iskola elhunytjaiért, 11.45-kor ünnepi közgyűlés a tornateremben, 15 órakor színdarab a tornateremben, este pedig ferences bál lesz a Szent Adalbert Központban.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

székesegyház nyugati díszkapuja is. 1256. december 16-án kelt IV. Béla kiváltságlevele a főszékesegyház számára, amelyben először említik a Szent Koronát.

A tatárjárás alatt nem éri sérülés, azonban 1304-ben jelentős veszteség éri, mikor Vencel cseh király elfoglalja a várat, feltöri a székesegyházat, kincstárát és levéltárát kifosztja. Tamás esztergomi érsek 1307-ben jelentős kölcsönöket vesz fel, hogy a feldúlt egyházát helyrehozassa. A helyreállítás még 1321-ben is tart. Ezután Telegdi Csanád érsek (1330-49) gótikus stílusban építi újjá. Ettől kezdve folyamatosan bővül a templom az egymást követő érsekek építkezései nyomán, ezek sorába illeszthető a Bakócz-kápolna felépítése is.

1543-ban I. Szulejmán szultán elfoglalja az esztergomi várat, a templom jelentős sérüléseket szenved és dzsámivá alakítják, majd a különböző ostromok tovább rombolják. A vár visszafoglalása után sem építik újjá, folyamatosan romlik az állapota. Ezután Mária Terézia épített egy jóval kisebb barokk templomot 1766 és 1777 között Szent István vértanú tiszteletére. A templom véglegesen Rudnay Sándor hercegprímás alatt tűnt el, mikor teljesen elbontották épületét és az alatt levő, tíz méter magas dombot, hogy helyet hagyjon az új  bazilikának. A mai esztergomi bazilikát 155 éve, 1856. augusztus 31-én szentelték fel.

Mint azt a Magyar Katolikus Lexikon is írja, Bakócz Tamás 1506 és 1511 között építtette a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére a várkápolnát a középkori székesegyház déli oldalához, az itáliai reneszánsz stílusában. Alapkövét személyesen az érsek tette le. Ugyanakkor az oltár 1519-ben készült el. A bíboros földi maradványait 1521. június 15-i halálát követően helyezték itt örök nyugalomra. A kápolna túlélte a török 130 éves uralmát és a középkori Szent Adalbert-székesegyház pusztulását is.

A kor művészetének neves történetírója, Giorgio Vasari leírása szerint Bakócz érsek az olasz Andrea Ferruccit kérte fel az általa megálmodott kápolna tervinek elkészítésével (bár egyesek Giuliano da Sangallo művének tekintik). Az épület 1511-ben készült el, ám az oltár 1519-ből való, szintén Andrea Ferrucci alkotása. Bakócz érsek a kápolna építésekor korának itáliai építőművészetéhez mérhetőt kívánt alkotni. Ferrucci mester ez időtájt a Firenzei dóm szobrászműhelyében dolgozott, majd később Michelangelo a Medici-kápolna munkavezetőjéül szerződtette. a itáliai tervek alapján Ioannes Fiorentinus vezetése alatt több kőfaragó műhely mesterei készítették el a kápolna belső terét, helyi vörösmárványból. Az oltár készen érkezett Itáliából.

A kápolna csodával határos módon túlélte a török helyi, 130 éves uralmát. A Szent Adalbert székesegyház, mint írtuk, az 1543-as ostrom során jelentősen megsérült. A hódító muzulmánok a teljesen ép kápolnában a szenteket ábrázoló szobrokat összetörték, és mecsetnek használták az épületet. A törökök 1673-as kiűzése után a kápolnában tartották a hálaadó Te Deumot. A romló állagú épületet 1686-ban Széchenyi György érsek restauráltatta. A tető felől ázó, de belülről szinte teljesen ép kápolna mellől elbontották a székesegyház romjait. Az egykor a templomba nyíló falnyílást ajtóvá szűkítették, a felső világítást adó lanternáját elbontották és cserépfedésű sátortetővel látták el. A viszonylagos épségben előkerült oltárt kissé átalakítva helyezték vissza az eredeti helyére.

A bazilika sokáig húzódó újjáépítése során feltétlenül meg akarták menteni a Bakócz-kápolnát. 1823-ban Rudnay Sándor érsek Packh János építészt bízta meg a feladattal, hogy az eltérő tájolású, 11 méterrel mélyebbre kerülő székesegyházhoz hozzáillessze a kápolnát. Packh a vörösmárvány kápolnabelsőt 1600 darabra fűrészeltette, megszámoztatta és oldalkápolnaként beépítette az új székesegyházba. Az átépítés előzmény nélküli, különleges feladatát fél év alatt végezték el. A kápolnát 180 fokkal elforgatták, és a bejáratát áthelyezték a szemközti oldalra, aminek köszönhetően némileg sérült az eredeti művészi koncepció is.

Ez volt az első ilyen jellegű műemlékvédelmi cselekedet Európában. A homlokzati faragványok egyes részei a bazilika kriptájában láthatóak. Mára a kápolna díszkivilágítást kapott – írja a Wikipédia.

Magyar Kurír

Az alkotás Fődi Tibor fafaragó művész műve, aki egy 168 éves kocsányos tölgyből faragta ki a szobrokat. A fa végigélte a magyarság nehéz évtizedeit, s végül egy vihar döntötte ki, de most szoborként tovább él, hirdetve Isten dicsőségét – hangzott el az átadó ünnepségen.

A szoborcsoportot a történelmi egyházak képviselői – Szabó Emőke református és Honthegyi Zsolt evangélikus lelkész – megáldották, Barsi Balázs OFM pedig megszentelte Szent István és a Befogadó Krisztus alakját; Padányi Biró Márton alakja – történelmi, egyházszervező tevékenysége, hitvédő-hithirdető munkássága – előtt tisztelettel fejet hajtott. Külön elismeréssel szólt az alkotóművész Krisztus-ábrázolásáról, amely érzékletesen kifejezi Isten örök és mindenkihez szóló üzenetét: befogadó szeretetét. Kifejezte: kívánja, hogy akik elmennek előtte és hittel rátekintenek, az élő Krisztussal találkozhassanak.

Toldi Éva/Magyar Kurír

A kitüntetett életpályáját Kulcsár Ferenc alpolgármester méltatta. A díszpolgári oklevelet Rátosi Ferenc polgármester adta át, aki több mint harminc éve ismeri Barsi Balázst. „Diákja voltam az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban. Ő tanította nekünk az oroszt. Szigorú és kiváló pedagógus volt. Bár eredetileg nem szerettem a tantárgyát, meg tudta kedveltetni velem, olyannyira, hogy végül oroszból érettségiztem, mégpedig ötösre!” – mondta a sümegi polgármester a Ferences Sajtóközpontnak.

Az egykori orosztanár 1997-től él Sümegen. A ferences közösség élén lelkigyakorlataival, szentbeszédeivel, a ferences kegytemplomban zajló, példamutató liturgikus eseményekkel az ország minden részéről vonzza a zarándokokat, érdeklődőket a dunántúli városba.

Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír

A történelmi források alapján tudjuk, hogy már a XIII. században, a tatárjárás idején IV. Béla király véderősséget építtetett itt a veszprémi püspökkel, I. Bertalannal; majd III. Endre  uralkodása idején, a XIV. században a vár a veszprémi püspökség tulajdonába került. A XV. század közepén, Unyomi Miklós várnagysága idején és irányításával kezdődött meg a vár kiépítése, ekkor került Vetési Albert püspök címerköve is a korai vár kapuja fölé. Vitéz János püspök idején, 1498-ban készült el a kapu mögötti falszorosban a gótikus várkápolna a Szűzanya tiszteletére.

A sümegi vár a XVI. századtól – miután a török elfoglalta Veszprémet is – egy évszázadon át a veszprémi püspökök székhelye is volt. Kitűnő védelmi adottságainakköszönhetően – a környezetéből 87 méterre kiemelkedő sziklákon épült erősség, amely 270 m tengerszint feletti magasságban épült – soha nem is került a török kezére; akkor sem tudták bevenni, mikor Sümeget megszállták a törökök.

1705-ben Rákóczi seregei hadtáp-központként használták a várat. Az osztrák seregek 1713-ban megtorlásul, hadgyakorlat címén megrongálták, majd felgyújtották. Ettől kezdve a sümegi vár két és fél évszázadon át elhagyatottan állt. Az 1960-as évektől kezdtek foglalkozni helyreállításával, s 1989-től, amikor Sümeg magánkézbe adta, Papp Imre és családja vezetésével megkezdődött a vár lassú felújítása, melynek révén lovardát, lovagi arénát, múzeumot is létrehoztak az erődítményben, s a kápolna helyreállítása is elkezdődött. A kápolna eredeti berendezését részben megőrizte, új oltárképet kapott. A 300 éves festmény (alkotója ismeretlen) a Boldogságos Szűz Máriát ábrázolja karján Jézussal, az alsó mezőben pedig a magyar szenteket (Szent Imre, Szent Margit, Szent Erszébet) és Szent István királyt, aki koronáját s vele országát a Szűzanya oltalmába ajánlja, valamint Szent László királyt.

A mostani nagyszabású felújítás alkalmával megújultak a tornyok, a teljes tetőszerkezet, és megerősítették a bástyákat. A vár a budai váréhoz hasonló, tíz kilométerről is látható megvilágítást kapott, akadálymentesítése nyomán mozgáskorlátozottak is látogathatják. Továbbá kialakítottak egy látogatóközpontot, rendezvények megtartására alkalmas multifunkcionális termet, és berendeztek egy, a vár történetét bemutató új kiállítótermet. A középkori hangulatban életre kelt várban gyermeknapi vártámadással, élő történelemórával, többnapos lovag- és apródképző táborral, középkori mesterségek és fegyverek interaktív bemutatásával és a várkertben kialakított históriás történeti játszóházzal várják a látogatókat.

A várkápolna is megújult, megszépült; tetőzete új faszerkezetes borítást kapott, belső terét tatarozták. A kápolna látogatható; eddig is szép számmal tartottak itt korhű hangulatú esküvőket, alkalmi szertartásokat; s egyházzenei, világi komolyzenei koncerteket is rendeznek ezután a területén. A várkápolnát az ünnepélyes átadáson Nagy József kanonok, sümegi plébános áldotta  meg.

Toldi Éva/Magyar Kurír